A zárak feltörésének módjai és a rájuk szabott védelmi módszerek
Az alábbiakban tájékoztatást adunk a különböző betörési technikákról, melyekben a zárakat teszik tönkre. Leírjuk azt is, miként lehetséges ezeket kivédeni.
1. Zárfúrás - Felfúrásvédelem
(Drill-Open, Aufbohren)
A zárbetét fúrásakor az elzáró csapok vonalában fúrják végig a zárbetétet. Ennek hatására a csapok leesnek, megszűnik a henger és a zártest közötti kapcsolat és elfordítható a henger. A henger elfordításával pedig működtethető a zár. A védekezés fúrásvédelemmel ellátott zárbetéttel lehetséges. Mivel a teljes zárbetét az ár és a megmunkálhatatlanság miatt nem készülhet keményfémből, ezért keményfém csapokat helyeznek a fúrás vonalába, ami meggátolja vagy eltéríti a fúrást.
2. Zártörés - Törésvédelem
(Snapping, Aufbrechen)
Zártöréskor a zárbetét leggyengébb helyén a rögzítő csavarnál törik el a zár. Ehhez az szükséges, hogy a zárbetét kilógjon az ajtószárnyból és egy speciális fogóval meg lehessen szorítani. A legegyszerűbb védekezés tehát a megfelelő méretű zárbetét választása, amely az ajtószárny külső síkjáig ér. Megoldás lehet még egy csak a védett oldal felől szerelhető törésvédő pajzs felszerelése, ami meggátolja a zárbetéthez való hozzáférést. Harmadik megoldás a törésvédett zárbetét beépítése. A törésvédelmet egy acél törésvédő híddal, vagy egy megfelelő helyen gyengített zárbetéttel biztosítják, ami támadáskor letörik, de a henger elfordítását nem teszi lehetővé.
3. Letapogatás - Letapogatás elleni védelem
(Lockpicking)
Letapogatáskor (manipulációs nyitáskor) azt használják ki, hogy a csapokat nem lehet teljes mértékben egy vonalban elhelyezni. Ha egy megfelelő szerszámmal a kulcs helyére benyúlunk és egy kis elfordítás mellett megpróbáljuk nyitási állapotba tolni a csapokat, mindig csak egy csak lesz, amelyik szorul, a többi könnyen mozdul el. A nehezebben mozduló csapot kell nyitási állapotba tolni, majd a kis erejű elfordítás fenntartása mellett meg kell keresni a következő szoruló csapot. Így sorban az összes csap nyitási állapotba tolható és kinyitható a zár. A módszer nagy kézügyességet és sok gyakorlást igényel, sokan hobbiból, nem betörési szándékkal is űzik, még versenyeket is rendeznek. A védelem a minél több csapsorból és kiegészítő csapsorokból álló zárbetét választásával oldható meg.
4. Magkihúzás - Maghúzásvédelem
(Pulling Protection, Ziehschutz)
Magkihúzáskor a kulcs helyére egy nagy szilárdságú önmetsző csavart csavarnak be, majd ennek fejét egy speciális szerszámba fogják, és dugóhúzószerűen kihúzzák a hengert a zártestből. Így elérhetővé válik a reteszmozgató elem és nyitható a zár. A védekezés nagy szilárdságú elemekből álló zárbetéttel történik.
5. Felpattintás - Felpattintás védelem
(Bumping key)
A felpattintásos zárnyitáskor egy speciális szerszámmal (vagy akár egy kulccsal és egy kalapáccsal), olyan módon ütik meg a csappárokat, hogy azok elválnak egymástól, szabaddá téve a henger elfordulását. A védelem a több csapsoros és egyéb speciális zárású zárbetétek használatával biztosítható.
6. Savazás - Savazás elleni védelem
(Etching, Atzen)
A zár savazásos nyitása elvileg úgy történne, hogy egy injekciós tűvel a zárbetétbe fecskendezett sav a rugókat tönkreteszi, a csappárok leesnek és a zár nyitható. Ez a zárnyitásos technika elsősorban elméletben létezik, mivel egy a zárrugók feloldására alkalmas sav nehezen szállítható és kezelhető, illetve vélhetően a zár egyéb alkatrészeit is tönkre tenné, ami így megszorulna és nyithatatlanná válna.
Összességében elmondható, hogy nincs kinyithatatlan zár, zárbetét, minden csak idő kérdése. A megfelelő zárbetét kiválasztásával a nyitási időt tudjuk minél hosszabbra nyújtani, ami azonban a betörőt akár el is tántoríthatja a zárnyitás megkezdésétől. A betörők is szeretnék az eredményességet és a kockázatot optimalizálni és az idő ez esetben egy jelentős kockázati tényező.
